Jó vagy!

Vigyázz, hogy át ne állj az erő sötét oldalára. Valahogy így szól a Csillagok háborújának lényege, ami a való életre is vonatkozik. A film nem csupán fikció. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy létezik egy Han Solo nevű ürge, és ott sétál mellette egy nagy szőrös medve, őket pedig pelenkás rohamosztagos robotok kergetik. Semmi ilyesmi. Viszont elgondolkodtató az erő sötét oldala, ami könnyebb és egyszerűbb.

A jó oldal pedig mindig nehezebb. Nehéz jónak lenni. Sok felelősséggel jár, nem érvényesül a leszarom szabály. Nem teheted meg, mert jó vagy. Foglalkozol a másikkal, mert jó vagy. Örülsz az életnek, mert jó vagy. Betartod a szabályokat, mert jó vagy. Még mindig jó vagy. Ekkor pedig eleged lesz a másikból, az életből, a szabályokból. Két lehetőség van.

Átlépsz a sötétbe. Érvényesül a leszarlak b**d meg, nem érdekelnek a szabályok, a magam ura vagyok. Megteheted. Jogod van hozzá. De ha szorult beléd egy kis önérzet, fegyelem és önuralom, tovább folytatod. Nehéz, de kihívásként tekintesz rá. Arra, hogy jó vagy.

Idővel később pedig meglesz az eredménye. Azok, akik magasról tettek rád, akik nem foglalkoztak veled, nem voltak jelen az életedben, hirtelen előkerülnek. Csak néznek. Bámulnak. Kontaktust akarnak létesíteni. Viszont te már túl vagy rajtuk. Nem játszol bunkósdit, nem leszel “szemét”. Csak beszélgetsz. Mosolyogsz.

Ekkor jössz rá, hogy mekkora erőnek is vagy a birtokában. Nem szitkozódsz, mert akkor olyan lennél, mint Ők. Rájössz, hogy király vagy, jó vagy.

True story.