Nagyon sokáig depressziós voltam amiatt, mert nem volt célja az életemnek. Ma már persze rájöttem, hogy van, csak akkor még nem találtam meg. Semmi más nem lebeg a szemem előtt, hogy megtaláljam a hivatásomat. Megtaláltam. Ez nekem a firkálás. Van, aki jobb nálam, hiszen soha nem fogok Pulitzer-díjat kapni azért, mert néhány mondatot egymás mögé rakok. Nem fogok Bestseller listás könyvet írni. Nem kicsinylem le magam, de tény. Viszont nekem terápia. Szükségem van rá. Olyan vagyok nélküle, mint vetés nélkül a föld. Lomb nélkül az erdő. Ha pedig más is veszi a fáradtságot, hogy kitegye a szemét és az elméjét a mondataimnak annak csak örüni tudok. Van, aki kíváncsi az utazásomra. Ezért egy köszönöm.
Könyvet is a borítója alapján választ az ember? Egy filmet csak azért nézünk meg, mert éppen Brad Pitt vagy Natalie Portman játszik benne? A sztori és a végkifejlet nem is fontos? Vajon azok, akik elolvasnak egy blogot, azért olvassák el, mert egy barát vagy ismerős írja, vagy azért mert valóban jó? Mostanság eszembe jutnak efféle dolgok. Remélem rá fogom egyszer szolgálni a jó jelzőre. Most egy megfelel is boldoggá tesz. Egyébként Ryan Goslingért kidobnám a pénzt a mozipénztárnál, bármire. Szeretem Ryan Goslingot. Szeretem. Hmm. Ja.
Az életcélom az írás, hogy ezzel üzenjek és tudósítsak az emberek százainak, ezreinek, akár millióinak. Hírekkel és eseményekkel tágítsam elméjüket. Álmodik a nyomor. Így kerek az élet. Ha már egy embert megérintek, már megérte. Talán furcsa, de így fiatal felnőttként önző dolog, hogy a jövőmben csak a sikerhajhászás és a világmegváltás szerepel. Család sehol. Nagyon egyszerű. Nem tervezem. Ennyi. Nagyképűség? Lehet. Őrültség? Semmiképp. Nem nagyobb őrültség, mint ha egy korombeli vagy fiatalabb kijelenti véleményem ellenkezőjét. Sőt. Többen már gyakorlati formáját is véghez vitték. Nincsen ezzel semmi gond. De az én elveim miben térnek el a “normálistól”? Az elv azonos. Mondjuk Ryan Goslingnak szülnék. Hmm. Ja.
Az írás hivatás, a vélemény kinyilvánítása luxus.
Megakadtam. Néha eszembe jut, hogy annyi lehetőség áll előttünk, hogy nem is látunk tőle, de az írás. Az írás örök. Főleg, ha Mr. Goslingról írnak. Hmm.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: