Elmentem jósnőhöz. Itt a szkeptikusok rögtön abba is hagyják az olvasást. Viszont helló, egy vérbeli szkeptikus írja a sorokat. Nem tudnám amúgy megindokolni, mi is vett rá a dologra. Tudtam, és tudom jól, hogy magam irányítom a sorsom, a magam ura vagyok. Ha elbaszok valamit, az nem azért van, mert a sors éppen rámért és meg akart tréfálni. Nem. Az univerzumban hiszek, és abban, hogy vannak jelek, amiket ha észreveszünk, és megértünk, aszerint tudjuk alakítani a sorsunkat. A jóslás persze más téma. Külön tudomány, amit mi egyszerű halandók soha nem sajátíthatunk el, és nem érthetünk meg. Csak élvezzük a végeredményt.
Beléptem a zöld ajtón. Egy negyven év körüli, vörös boszorkány kínált hellyel. A falon tükrök, az asztalon képek, rengeteg fénykép, egy élet emlékei. A kártyák ott hevertek a kanapén, a szívem hevesebben vert. Egyet tudtam. Nem akarok sírva távozni a házból. Csak ő volt ott és én. Majd mondta, mondta és mondta. Jó dolgokat, sikert, szerencsét és boldogságot. A szerelem is terítekre került, ami csupa lehetőséggel kecsegtet. Figyelemmel és boldogan hallgattam, amit a hölgy mondott. Kérdezett, kérdeztem, válaszolt, válaszoltam. Megérte a pénzét, hisz csupa jót és kedveset közölt nekem, azt halottam, amit hallani akartam. Mosollyal az arcomon, legyőzhetetlen érzéssel el is távoztam. A fejemben viszont szöget ütött valami.
Hiába a sok duma, én vagyok a főnök, én alakítom a sorsom. Akkor minek is a jós, ha összevissza hadovál? Nagyon egyszerű: pozitív megerősítés. Miután mosollyal az arcomon kilibbentem, belül is mosolyogtam és jól éreztem magam. Aznap több olyan emberrel is találkoztam, akiket szinte két-három éve nem is láttam. Hogy köze van-e ahhoz, hogy bevonzottam a jót, a jó embereket az életembe ezen a napon? Nem tudom. Viszont löketet adott, hogy igenis merjek. Merjek nagyot álmodni, igenis merjek pozitív és optimista lenni, legyek önmagam reciproka. Sokkal egyszerűbb a szőnyeg alá söpörni a problémát, és azt mondani, hogy minden rendben. Pedig eskü, nincs annál jobb dolog, amikor szembefordulsz a gondjaiddal, és megoldod őket. Akkor önt el az elégedettség, ami önbizalmat és pozitivitást ad neked kölcsönbe. Ez miért nem tanítják a szinusz és koszinusz mellett a suliban?

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: